Terhességi Teszt beleegyezés nélkül?

Női kézi: Még nem zárult le a terhességi teszt miatti botrány.

A francia profi játékosokat tömörítő szervezet (AJPH) közleményben tudatta, hogy az egyik klubnál a játékosok tudna nélkül, terhességi teszteket végeztek az idény kezdete előtt, így megsértve az anonimitás elvét.

Nantes, a beazonosított klub pénteken tagadta, hogy illegálisan cselekedett volna, és több játékost felvonultatva bizonygatta: a vizsgálatról kellő tájékoztatást kapott mindenki.

Kérdések merülnek fel a kézilabdaéletben, két irányban gördült a történet:

1. Az egyik kérdés az, hogy a Nantes valójában tájékoztatta-e a játékosokat a vizsgálatok menetéről?
2. A másik pedig az, hogy a teszt alkalmazása jogszerű-e ilyen esetekben?
3. A szövetség és a liga leszögezi: a terhességi teszt, nem volt és nem is lesz része az idény előtti kötelező orvosi vizsgálatoknak. Az orvosoknak kötelező minden részlettel együtt előzetesen felvilágosítást adni. Vajon ez megtörtént-e?

A hat játékos leszögezi, hogy senkit sem támadnak, de őket a terhességi vizsgálat elvégzéséről nem tájékoztatták, márpedig szerintük a beleegyezésük elkerülhetetlen lett volna.

„Elítéljük ezt a gyakorlatot, és nyilvános kiállásunkkal remélhetőleg elősegítjük, hogy a jövőben egyetlen nőnek sem kell átélnie ilyesmit a munkahelyén, munkavállalással kapcsolatosan, legyen szó sportolóról vagy nem sportolóról” írták a lányok.

Milyen etikai problémák vetődnek fel ebben a témában?

Sportolókról beszélünk, így elengedhetetlen lenne a sportszerűség a FAIR PLAY, amit kevés sportágban találunk már meg, nem csak a sportolóknak kell betartani ezeket a szabályokat hanem a felső vezetőknek, edzőknek, orvosoknak is egyaránt.

A sportetika fő témája a Fair Play, esélyegyenlőség, teljesítménynövelés, dopping, korrupció, nemek esélyegyenlősége.

Miként őrizhető meg a modern versenysport? Miként őrizhető meg az igazságosság a sportban?

A társadalmi és technikai változásokkal együtt folytonosan szembesülünk a sport morális kérdéseivel.

Így egyértelmű, hogy egy alap sportorvosi vizsgálaton is minden részletről írásban kell felvilágosítást adni, ezért jelen esetben ez a botrány sérti a személyi jogokat, sérti az emberi méltóságot, mert minden embert megillet egy sajátos rang, minden ember követelheti a tiszteletet. Nem találkozom ebben az esetben önrendelkezéssel, hiszen az egyén személyes szabadságát is sérti. (test és szövetek feletti rendelkezés, személyes adatok feletti rendelkezés, utódok létrehozásának szabadsága.)

Az emberek, a nézők két oldalról közelítik meg a sport világát, egyik szemszögből azt gondolják, hogy létezik Fair Play, és igen minden sportolóink és edzőink becsületesek, a másik szemszögből cinikusan látják, a sport üzlet, politika és érdekek.

Nem tartom jogosnak, hogy egy egyesület a sportoló tudta nélkül bármilyen vizsgálatot elvégezzen, a terhességi teszt nem tartozik bele az alapvizsgálatokba, amit esetlegesen a sportolók a szerződésük megkötésekor aláírtak.

Az, hogy valaki állapotos az a magán ügye, kérhet vizsgálatot önmaga részére.

Ez az egész eltitkolt vizsgálat kihat a versenyzők lelki állapotára, hiszen az egyesület, az edző, az orvos a sportolók bizalmasának kéne lennie, és az orvosi titoktartásról ne is beszéljünk. Az élsportolók lelki állapotának stabilitása ugyanannyira fontos, mint az edzések, nem jön úgy teljesítmény, ha valakit ilyen helyzetbe hozunk. És ilyenkor merül fel a kérdés, miért nem tud teljesíteni a sportoló? Miért hagyta abba a versenyzést a sportoló, aki esetleg elérhetett volna többet? Mit teszünk az élsportolók lelki világával?  Tüskéket hagyunk a versenyzőkben, amik mellett elmegyünk, és nem foglalkozunk a következményekkel.

Nézzük Utilitarista= haszonelvűség szemmel, nem számít, amit az egyén akar, hanem az a jó, ami a többségnek, ami a társadalomnak örömöt okoz. Nem értek egyet ezzel, ebben a botrányban, hiszen kevesebb a sportoló, akiket megaláztak, mint az „elkövető” de nem az edző, orvos számít, hanem a versenyzőnek a jogai és a szabadsága, mert a versenyző teljesít, a versenyző egy csapatért, egy egyesületért, egy városért, országért küzd.

A Libertariánussal egyet értek, az egyén a fő és mindenki azt csinál a testével, amit szeretne, mindenkinek saját joga van maga felett, a saját gazdája önmagának és szabadságának. Nem csinálhatnak semmit a személy beleegyezése nélkül.

Ez a két szemlélet teljesen szemben áll egymással, az én nézőpontom a Libertariánus, ésszerű és józan ész alapján ez a botrány valamilyen hátsó szándékkal történt.

Kant morálfilozófiája szerint az ember sohasem a hajlamai, érzelmei alapján cselekszik, hanem a kötelességtudat alapján. Akkor mondható erkölcsösnek, ha az ész parancsából fakad.

Kant filozófiája megjelenhet ebben a botrányban, jelen esetben lehetséges, hogy a felsőbb vezetők irányítása miatt történt ez a vizsgálat, az orvosoknak, edzőknek nem volt választása, mert a kötelességtudat vezérelte őket, és az érzelem nem szólhatott bele, és itt beszélünk a FAIR PLAY teljes „megalázásásról”, hiszen lehet bármilyen titoktartás, szeretet, összetartás, ha a politika, a vezetők parancsot adnak ki, akkor az valósul meg.

A saját tapasztalatom a Fair Playről, a sportoló-edző kapcsolatról, a titoktartásról elég összetett, hiszen hazánkban és külföldön is a sportolók napi megaláztatásban vesznek részt, és itt beszélhetünk a fiatal kortól egészen az idős korig. Folyamatos lelki terror és nyomás alatt állnak, ami megszokottá válik. Nincs szó saját jogokról, ma már úgy rendelkeznek a sportolókról, mint eszközökről, bármikor kidobható, ha nem úgy teljesít vagy nem felel meg az elvárosoknak. Nincsen összetartás a csapatban, folyamatos irányítás alatt áll minden válogatott versenyző, ha esetleg felszólal, vagy elmondja az igazat, a sérelmeit, ami történik vele, azonnal elbocsájtják, vagy olyan módon ellehetetlenítik a helyzetét, hogy már sohasem fogja tudni elérni a célját a sportban. A sportolónak nincs igaza, mindig a vezetőknek van igazuk, ők az irányítok.

Az én sportágam a kajak és az ökölvívás, mindkettőben az élmezőnyben „játszottam”, bele láttam minden kis részletbe.

A Fair Play közelébe sem lépünk, se nemzetközi se hazai szinten. A dopping már olyan mintha innál egy pohár vizet, nincs élsport nélküle csak egy adott szintig, ami semmire nem elég, nem felelsz meg az elvárásoknak. Van lehetőség választani, ha akarod csinálni engedik, titoktartással, sem a családod felé nem közvetítheted se a társaid felé, sőt néha te sem tudod „mi történik” veled, azaz átveszik az irányítást a tested felett, a siker és a hírnév, a PÉNZ érdekében.

Szeretnék egy példát mondani a személyi jog, a szabadságjog megsértéséről.

Azért hoznám ezt a példát, mert ehhez a botrányhoz tudom csatolni, és az ezekhez fűződő erkölcsi problémákról.

 22 évesen jött rá a kajakos lány, hogy 14 éves kora óta folyamatos „vitamin kúrának” nevezett anyagot juttattak a szervezetébe inzulinnal, az élsportolásának az utolsó fázisában folyamatos rosszul lét miatt, magán orvosok kezelték, de nem tudták mi baja, csak hogy daganata lett, nem tudják, hogy rossz vagy jó indulatú, „ez majd idővel kiderül” ezt a választ kapta. A szülei értetlenül álltak a helyzet fölött, a lány elmondta, hogy nem beszélhetett róla, a siker útja ez volt, ezt mondták neki. Kérdezem én, hol van itt Fair Play? Hol van a gyerekek, sportolók védelme? Tanítása?

A terhességi teszt egyébként egy dopping vizsgálat, a terhesség-megszakításos dopping olyan megnövekedett hemoglobin-szintézist eredményez, hogy az előnyeit a sportban erőteljesen kitudják használni a sportolók, direkt teherbe esnek vagy ejtetik a nőket, majd pár hónap után abortuszra küldik őket, így végbe megy a teljesítményfokozás.

Én személy szerint, innen közelíteném meg ezt a botrányt, hátsó szándék által vezérelt tesztelés. Lehet igaza az orvosoknak, de a személyi jogok előtérben vannak, így az információ közlés helyes kivitelezése kötelező lenne, a Fair Play betartása érdekében.