Mindent az illemről

Minden társadalom alapja, bárhol is legyünk a világban, az emberi méltóság tisztelete. Igaz a mondás, hogy a tisztelet tiszteletet szül. Tiszteletet pedig viselkedésünkön keresztül fejezhetünk ki, legyünk akár iskolában, családi- baráti társaságban, avagy számunkra teljesen ismeretlen közegben.

A legfontosabb azonban leszögezni mindjárt az elején: nincs külön felnőtt vagy fiatalokra érvényes illemszabály rendszer, különbség az alkalmazásban jelenik csak meg. Az udvarias viselkedés mind a fiatal, mind az idősebb generációktól ugyanúgy elvárt. Az illemszabályok kölcsönösek: ha megadjuk a kellő tiszteletet másoknak, velünk is tisztelettel fognak bánni. S bár az illem és protokoll nem törvény, megszegésük nem jogi, hanem társadalmi szankcióval jár: aki nem tartja be az adott közösség illemszabályait, azt nem fogadják be és sokkal nehezebben boldogul majd…

Jelen rovatunkban igyekszünk konkrét tanácsokat adni a középiskolás diákoknak, amolyan angolszász mintára (do’s and don’ts) mit tegyünk és mit kerüljünk el annak érdekében, hogy jó benyomást keltsünk és velünk is tisztelettel bánjanak mind a saját mind a felnőtt korosztály tagjai.

10 hiba, amit ne kövess el – illemtan kisokos fiúknak és lányoknak egyaránt:

• Ne nyomkodd a mobilodat /Ipad-edet vagy bármilyen kütyüdet látványosan társaságban, sem otthon az étkezőasztalnál – beszélgess és figyelj a körülötted lévőkre! Beszélj érthetően, normál tempóban, megfelelő hangerővel, szabatosan, artikulálva!
• Kapcsold ki (lenémítás, rezgőre állítás nem elég) vagy állítsd repülőgép üzemmódra minden hivatalos közegben (tanórán, rendezvényen stb.), illetve elő se vedd olyan esetben és intézményben, ahol kifejezetten udvariatlan vagy tiltott a mobiltelefon használata: bank, templom, kórház, temetés, színházi előadás stb.
• Mindig köszönj, ha belépsz valahova (alapszabály, hogy nemtől, kortól és rangtól függetlenül az érkező üdvözli a már ott lévőket)!
• Bemutat(koz)áskor érthetően mondd a neved és igyekezz megjegyezni a partnered nevét is – nincs annál kellemetlenebb, amikor rögtön a bemutatás után nem tudod őt a nevén szólítani;
• Tegezést csak magasabb rangú ajánlhatja fel: ez a hölgyeket és az idősebbeket, valamint a magasabb rangban / beosztásban levőket jelenti – tehát eszedbe se jusson letegezni egy tanárt vagy egy idősebbet!
• Amennyiben egy nálad idősebb felajánlja neked a tegeződést, azt illik megköszönni és a tegező formát is udvariasan megfogalmazni! Felajánlott tegeződést nem illik visszautasítani!
• Ha bemutatkozáskor kezet fogsz valakivel, akkor nézz a partnered szemébe! Ez nem azt jelenti, hogy hosszan bámuld, vagy delejezd az illetőt, de ameddig kezet ráztok, illik egymás szemébe nézni, ezáltal is a kölcsönös tisztelet kifejezve.
• Ha kapsz valamit, mosolyogj és köszönd meg – nem nagy dolog, mégis sajnos sok esetben elmarad…
• Ha szükséged van valamire, akkor kérj udvariasan! Ez azt jelenti, hogy valóban kérsz és nem kérdést teszel fel vagy követelsz pl.: adsz egy zsebkendőt? Add ide a tollamat!

+ 1 bónusz:

• Ha beszélnek hozzád, akkor figyelj és ne vágj a beszélgetőpartnered szavába! Udvariatlan! „Hallgatni arany” tartja a mondás, joggal – sokkal több információt szerzel, ha figyelmesen hallgatsz… te sem szeretnéd, ha folyton félbeszakítanának és nem tudnád elmondani, amit szeretnél…

5+1 tanács – illemtan fiúknak:

• Ne használj vulgáris kifejezéseket, ne mutogass, ne legyél harsány – tényleg nem menő!
• Légy a lányokkal, idősebbekkel előzékeny: engedd őket előre, nyisd ki nekik az ajtót, add át a helyed, ajánld fel a segítséged, ha látod, hogy nehezet cipelnek… apróságok igazából, de sokat jelentenek.
• A kevesebb több – a kommunikációban, viselkedésben egyaránt: a fellengzős stílus, hencegés a legújabb technikai vívmányokkal vagy trendi cuccokkal egyáltalán nem szimpatikus…
• Soha ne emelj kezet lányra! Ezt azért voltam kénytelen leírni, mert sajnos sokszor hallom, hogy még mindig vannak fiúk általános és középiskolában egyaránt, akik sajnos ott tartanak, hogy fizikai erejükkel próbálják kompenzálni szellemi hiányosságukat… egy férfi soha nem tesz ilyet, semmilyen körülmények között!
• Viselkedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak!
• Ne feledd: az iskola a második otthonod – az, hogy hogyan viselkedsz odabenn nap mint nap éveken, keresztül könnyen elárulja, hogy milyen az első otthonod… hogy honnan jöttél, milyen a családi minta…

5+1 tanács – illemtan lányoknak:

• Ne feledd: hagyd, hogy a fiúk előzékenyek, udvariasak legyenek veled! Ha előre enged a folyosón vagy kinyitja neked az ajtót, mosolyogj és köszönd meg! A tisztelet tiszteletet szül.
• Felejtsd el a trágár szavakat, egy lánynak nem áll jól a csúnya beszéd! A fiúk nagy részét elriasztja az ilyen viselkedés, felnőtt társaságban pedig kifejezetten illetlen! Törekedj a szofisztikált kommunikációra!
• Figyelj az öltözködésedre: iskolában ne viselj semmilyen kihívó / sokat mutató ruhát, nem is illik, nem odavaló és nem is fognak komolyan venni… ráérsz felnőttkorban ízlésesen hangsúlyozni nőiességedet!
• A nőiesség nem egyenlő a nőiséggel! A kevesebb mindig több, és ez mindenre érvényes: szín, ékszer, smink, illat, kiegészítők!
• Nem csak akkor kell viselkedni, ha látnak! Ne beszélj mások háta mögött, ne pletykálj, ne tegyél bántó megjegyzést senkire! Az igazság úgyis mindig kiderült, előbb vagy utóbb…
• Az iskola a második otthonod – az, hogy hogyan viselkedsz odabenn nap mint nap éveken, keresztül könnyen elárulja, hogy milyen az első otthonod… hogy honnan jöttél, milyen a családi minta…

RANDI illemtan:

• Hagyjuk a kezdeményezést a fiúkra! Ez nem jelenti azt, hogy lányok ne invitálhatnának fiúkat iskola utáni szabadidős programra, de a romantikus értelembe vett randi felajánlása legyen a fiúk dolga! Tehát… a fiatalemberek kérjék el a lányok számát és nem fordítva!
• A megbeszélt találkozóra illik pontosan érkezni! Ha látod előre, hogy késni fogsz, jelezd a partnerednek: küldj SMS-t, hívd fel, írj neki üzenetet!
• Ha késtél, kérj személyesen is elnézést! Ne magyarázd a bizonyítványod és mesélj litániát, hogy milyen dugó volt a városban, és hogy szinte hihetetlen, de a kutyád is épp most lett a macskákra… ez mind irreleváns, csak udvariasan és őszintén (!) kérj bocsánatot!
• Aki a programra invitál, az fizet. Ez azt jelenti, hogy ha a fiatalember meghív lányt egy cukrászdába, étterembe vagy moziba, akkor automatikusan ő fizet.
• Nem csak randi alatt, de mindig illetlenség rágóval a szájban beszélni!
• Randi alatt ne a telefont nézegessétek, hanem figyeljetek a másikra!
• Az udvarias, mértéktartó viselkedés és kommunikáció mindig vonzó!
• Virágot / figyelmességi ajándékot ma már egyre ritkábban visznek a fiúk randira, de ha így tesznek, illik örülni neki és megköszönni! Ugyanígy, ha segíteni szeretnének a lányoknak a kabát fel- s levételekor, engedjük meg nekik ezt a gesztust és köszönjük meg.
• A fiúknak ügyelniük kell a lányok biztonságára, testi épségére és adott esetben megvédeni őket: ők mennek előre, lépnek be idegen helyre, biztosítják az utat tömegben stb.
• A lányok a fiúk jobbján sétáljanak, kivételt képez az az eset, amikor az esetleges veszély arról az oldalról várható, ilyenkor a fiúk a baljukra veszik át a lányt, ameddig indokoltnak látják.
• Az első néhány találkozás alkalmával tanácsos a kellő, non-verbális távolságtartás… tudjuk, hogy ma a rohanó világunkban minden felgyorsul és a mai fiatalok hamarabb érnek, mint pár évtizeddel ezelőtt, mégsem szabad elkapkodni semmit… beszélgessetek (tényleg beszélgessetek, ne csak a közösségi oldalakon írjatok egymásnak vagy like-oljátok egymás posztjait), ismerjétek meg egymást, szervezettek közös programokat!
• itt különösen érvényes az az elv, hogy bánj úgy a másikkal, ahogy szeretnéd, ha veled bánnának!
• Randin készült képeket nem muszáj egyből posztolni és közzétenni! Tudom, hogy ma már ami nincs fent Facebookon vagy Instagramon, az nem is létezik, de ezt sem kell elkapkodni… a mértékletesség erre is érvényes! Ez a kettőtök dolga!
• Illik a lányokat a program után hazakísérni, vagy segíteni a hazajutásban: az urak pl. hívhatnak taxit, s lényeg, hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy a lány épségben hazaér.

Éttermi etikett 1.0.

• Mindig a meghívó fél fizet és intézi az asztalfoglalást;
• A férfi megy előre és megbizonyosodik arról, hogy a hely alkalmas a hölgy számára;
• A pincér / host(ess), aki mutatja az asztalt, megy előre, utána a hölgy, majd az úr halad;
• A hölgy választ elsőként ülőhelyet, majd az úr vele szembe, vagy a hölgy balján foglal helyet;
• Illik a hölgyeknek segíteni leülni;
• Udvariasságból az urak rendelnek a hölgynek is;
• A damaszt szalvétát az ölünkben helyezzük;
• Az evőeszközöket kívülről befelé haladva használjuk;
• Ha rövid időre távoznunk kell az asztaltól, a szalvétát balra helyezem el a kést és villát 4 és 8 óránál helyezem el a tányéron;
• Az étteremben is a mértéktartó, udvarias viselkedés az elvárt, ne hangoskodjunk, ne csörömpöljünk az étkészlettel és ne telefonáljunk az asztalnál!
• Ha leesett egy evőeszköz a földre, nem vesszük fel, hanem a férfi kér egy újat;
• A poharak tőlünk jobbra, a vaj és pékáru tőlem balra fog elhelyezkedni;
• A bort az urak rendelnek, így nekik töltenek először, hogy megbizonyosodjanak a minőségről;
• Koccintáskor is illik a másik szemébe nézni!
• Lassan, apró falatokat vegyünk a szánkba, evés közben nem beszélünk!
• Ha befejeztük az étkezést, a kést és villát helyezzük 4 órás állásba, párhuzamosan a tányéron.
• Az urak rendezik a számlát, nézzék meg, hogy szerviz díj benne van-e a számlában;
• Nálunk a 10-15% borravaló az általános, amennyiben elégedettek voltunk a kiszolgálással.

1. Mikor alakul ki egy fiatalban az illemszabályok betartása vagy követési iránti igény?

Meglátásom és tapasztalatom szerint ez leginkább nevelés kérdése; ideális esetben az első szocializációs közegben, a családban alakul ki, ha a gyermekek már egészen fiatalon is ezt a mintát látják otthon nap mint nap.

2. Melyek a leggyakoribb hiányosságok, amelyeket tapasztal a fiataloknál?

Személy szerint talán az empátia és a türelem hiánya, a „mindent azonnal akarok” hozzáállás elterjedése a legszembetűnőbb jelenség, mely a mai, felgyorsult, digitalizált világunkban az újfajta stresszforrások, az egyre nagyobb nyomás és megfelelési kényszer hatására talán érthető is…

3. Melyek azok az alapvető illemszabályok, amelyek soha nem avulnak el?

Az udvariasság sosem megy ki a divatból! Ha az urak úriemberként, a hölgyek hölgyként viselkednek, úgy minden más magától értetődővé válik… hogy mikor illik érkezni, kinek és hogyan kell köszönni, kié az elsőbbség, ki ajánlhatja fel a tegeződést, ki nyújthat először kezet, ki mutatkozhat be előbb, kit hogyan kell megszólítani, hogyan ülök az asztalnál, hogyan étkezem… és megannyi alapvetés, melyeken az idő vasfoga nem, vagy csak igen kevéssé fog…

4. Hogy látja a fiataloknál manapság sikk vagy ciki illemtudónak lenni?

Nagyon bízom abban, hogy az általános és középiskolákban is sikk; az egyetemi hallgatók körében évek óta tapasztalom, hogy az udvarias viselkedés nem csupán norma, de elvárás is, különösen a külföldi diákok jelenlétének köszönhetően: ma már illik ismerni a nem európai kultúrkörhöz tartozó társaink szociokulturális beágyazottságbeli különbségeit – eltérő nemzetek, vallások sajátos szabályrendszerét.

     Szintén pár évtizedes tapasztalat mondatja velem: a tisztelet tiszteletet szül. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.