Amit nem biztos hogy tudtunk a bontásra ítélt Márványmenyasszony étteremről
A Márvány utca 6. nem élvez védettséget, a műemléki feltételeknek formailag ugyanis nem felel meg, bontási tilalommal pedig épp ezért nem is ellátható. Így van ez több, a közelmúltban bontásra ítélt “kultikusnak” mondható épülettel is, mint Wichmann legendás kocsmájának épülete, a magyar kártya szülőháza, vagy éppen a ferencvárosi Brauch hentesüzlet, ami belső terében még őrzi a századfordulós burkolatokat és berendezést – összességében a lelkét.
Az 1793-ban, egy szőlősgazda által borkimérésként alapított Márvány utcai étterem a reformkorban a budaiak és pestiek egyik legfelkapottabb szórakozó- és találkozóhelye volt. Itt tartották gróf Széchenyi István 1836-os, illetve báró Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmát is. Az étterem a nevét valószínűleg a Várszínházban 1836-ban bemutatott Zampa, a Márványmenyasszony című operáról kapta. Az étlapján egész működése alatt magyaros ételek szerepeltek.
A szocializmus idején a Gundel olcsóbb alternatívájának számított ezért népszerű tudott maradni. A rendszerváltás után a Márványmenyasszonyt privatizálták, az épület három tulajdonosváltás után 2020 őszére került a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft.-hez, akik megkeresték Csány Évát, az I. kerület főépítészét. Miután egyeztettek vele, a kerületi kormányhivatalnál benyújtották az engedélykérelmüket az épület bontására. November 16-án tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelemmel fordultak a földhivatalhoz, de ezt egyelőre nem jegyezték be – írja a 24.hu a hivatalos iratokra hivatkozva.
