Tarics Péter: A mi Széchenyink – közösségi lelkiismerettel, cselekvő hitvallással a magyar nemzetért (könyvajánló)

A” legnagyobb és leghívebb magyar” születésének 230. évfordulója tiszteletére megjelent Tarics Péter gróf Széchenyi Istvánról szóló szóló terjedelmes könyve, melynek ajánlóját közöljük az alábbiakban. A járványhelyzet javulását követően a kötet szerzője és kiadója elindul Kárpát-medencei bemutató körútjára.

A budapesti Romanika Kiadó gondozásában – „A Szent Korona öröksége” című  sorozat XXXV. köteteként – jelent meg Tarics Péter tizenhetedik könyve, amely „a  legnagyobb és leghívebb magyar”, gróf Széchenyi István életét, életművét, annak  hatását, mához szóló üzenetét, iránymutatását, illetve halálának körülményeit  dolgozta fel, a témában végzett legújabb kutatási eredményeit felsorakoztatva. A  kötet a szerző három és fél évtizedes kutatómunkájának eredménye, tudományos  alapokra helyezett, hiteles történeti utazás, rendhagyó monográfia. 

A mintegy 400 oldalas könyvben megfogalmazódnak Széchenyi korszakalkotó  gondolatai a ma embere, a mai magyar közösségek számára. A szerző azokat a  szilánkokat ragadja ki a Széchenyi-életműből, melyek hatással lehetnek magyar  közösségi életünkre, gondolkodásunkra. A könyvből nem hiányzik a Kossuth Széchenyi vita és annak vizsgálata, s a szerző foglalkozik József nádor és Széchenyi  rendhagyó kapcsolatának hátterével, majd külön szemelvényben teszi lélektani  elemzés tárgyává Széchenyi lelkivilága történéseinek hatásmechanizmusait. Fontos szemelvénye a kötetnek a Széchenyi géniuszmivoltát, kiemelkedő értelmi, illetve  specifikus írói képességét, tehetségét, kreativitását, eredetiségét elemző tudományos  értekezés, a Széchenyi magyar nyelvhez való vonzódását, a magyar nyelvvért való  küzdelmét tárgyaló tanulmány, majd „magyarul tudását” bizonyító fejezet, valamint a  Kárpát-medencei, balkáni és nyugat-európai utazás Széchenyivel. Emellett  részletesen foglalkozik a szerző Széchenyi vallásosságával és hitével, feltárva a gróf  hitéletének gyökereit, életvitelszerű jellemvonásait.  

Széchenyi István halálának okai és körülményei másfél évszázadon át  tisztázatlanok voltak. Az akkori hivatalos verzió az öngyilkosság volt, s annak  ellenére, hogy ezt soha senki nem bizonyította, mégis ez a változat konzerválódott a  legerőteljesebben. Az öngyilkosság hamis elmélete – és ezzel együtt Széchenyi  tébolyodottságának legendája – azonban megdőlt, mára teljesen elvesztette hitelét.  Tarics Péter a könyvben tételesen megcáfolja, hogy gróf Széchenyi István öngyilkos lett volna, és kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal, valamint kriminalisztikai  módszerekkel, a kriminológia és a büntetőjog tudományos eszközeivel támasztja alá,  hogy Széchenyi 1860. április 8-án hajnalban politikai gyilkosság áldozata lett. Állítását  minden részletre kiterjedő saját kutatásai alapján, a gróf halálával kapcsolatos  dokumentumok feldolgozásával, a kor politikai konstellációjának és összefüggéseinek  elemzésével, Széchenyi 1854 és 1860 közötti írásainak, valamint döblingi  hagyatékának és utolsó napjai dokumentumainak alapos, szigorú vizsgálatával  támasztja alá, különös tekintettel a rendőrségi jegyzőkönyvekre, a halotti  bizonyítványra, a boncolási jegyzőkönyvre, az orvosi jelentésekre, a Goergen-per  iratanyagára, illetve a halál körülményeivel kapcsolatos hivatalos dokumentumok,  magyarázatok és tanúvallomások ellentmondásaira, megnevezve a gyilkosság okait,  indítékát és előkészítésének politikai módszertanát. A könyv szerves részét képezi  Széchenyi kézírásának rendszeres és hiteles pszichografológiai elemzése (1827 – 1860), amely egyértelműen cáfolja az öngyilkosságot. A szerző mindemellett  tárgyilagosan és hitelesen – orvosi és pszichiátriai szövegkörnyezetben – írja le  Széchenyi betegségeit, egyben bizonyítja a gróf teljes tisztánlátását – döblingi  időszakának második felében (is). 

A könyvet rendkívül gazdag, egyetemes (90 oldalas) kép-, kordokumentum,  térkép- és kollázsalbum színesíti, amely következetesen követi a kötetben tudatosan  felépített mondanivalót. Emellett a könyvben megtalálható a szerző Széchenyi  Istvánról írt egyfelvonásos drámája, amelyet 2011 szeptemberében nagy sikerrel  mutattak be a Felvidéken a Széchenyi család tagjainak jelenlétében, majd a  történelmi Magyarország területén, több helyen, három társulattal. 

A könyvet Tarics Péter egykori igaz barátjának, tanítómesterének,  munkatársának és szakmai példaképének, Chrudinák Alajos világhírű külpolitikai  újságíró életművének és emlékének ajánlotta, aki e Széchenyi-könyv szakmai  munkálatainak utolsó szakaszában adta vissza lelkét a Teremtőjének. 

„Gróf Széchenyi István szellemi öröksége, szellemi hagyatéka nemcsak  hungarikum, hanem kiemelt magyar nemzeti érték is. A legnagyobb és leghívebb  magyar életműve, tanítása a Magyar Evangéliumnak tekinthető, ezért olvassuk,  tanuljuk és tanítsuk gróf Széchenyi Istvánt!” – vallja Tarics Péter, s e szellemiség  köntösébe öltözteti a kötet minden gondolatát. Ez a könyv a történelmi hűséget  képviselve tisztelettel és alázattal emeli piedesztálra gróf Széchenyi István  mindnyájunk számára hasznos és tanulságos életművét, sorsát. 

2021-ben,
gróf Széchenyi István születésének 230. évfordulója
és a Szent Korona uralkodásának 1021. esztendejében