Nemzeti ünnepünkre: „A múlt megbecsülésén épül a jelen!”
A magyarság egyik legnagyobb nemzeti ünnepére hívjuk Önöket. Emlékezzünk együtt tiszta szívvel és emelt fővel szabadságunk kivívásának évfordulóján. Széchenyi István születésének 230. évében az emlékévhez kapcsolódva és folytatva a nagy múltú Széchényi Szabad Akadémia programsorozatot is, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató előadását osztja meg online a holnapi napon “Gróf Széchenyi István egyetemes jelentősége!” címmel, és ezzel szeretne hozzájárulni az ünnep gazdagításához. Az emlékbeszéd elhangzott a Halomi erdőn, 2021. március 12-én. Az itt közölt írásos változat a források megjelölését is tartalmazza. A szerzőnek figyelemre méltóak a gróf Széchenyi Istvánnal kapcsolatos kutatásai. Ne teljen el a nap emlékezés nélkül, mert azok vagyunk, akik voltunk és a jövőnknek ez a kulcsa.
Az előadás holnap, március 15-én 9:00 órától tekinthető meg és bármikor visszanézhető lesz az alapítvány honlapján, továbbá a Stádium Magazin portálon és a Facebookon.
Dr. Diószegi György Antal: Gróf Széchenyi István egyetemes jelentősége!
I. Március 15.
Nemzeti ünnepünk alkalmából gróf Széchenyi István értékvilágáról szólni nagy megtiszteltetést jelent számomra! Március 15. a hazaszeretet és a haza iránti áldozatra kész emberi minőség alapvetéseinek örök üzenetét hordozza minden magyar számára! A Kárpát-medencében élő magyar nemzetünk számára mindig is összetartó erőt fog teremteni ez a nemzeti ünnepünk, ami az emberiség szabadságeszményt felmutató küzdelmeiben is örök értéket képvisel. Nemzeti örökségünk kimagasló értéke, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság világában mindenhol megemlékeznek erről a nemzeti ünnepünkről! Március 15. méltó emlékezete jegyében minden esztendőben megélhetjük azt, hogy a 2 évszázaddal ezelőtti magyar hazafiság a XXI. században is nemzetlétet sző! A márciusi ifjak cselekvő és hatásos fellépése után a magyar államélet új világa teremtődött meg a magas szintű nemzeti törvényalkotás révén! 1848 márciusának egyenes következménye, hogy megalakult a Batthyány-kormány, melynek egyik minisztere gróf Széchenyi István lett!
II. A Batthyány-kormány a törvényesség kormánya volt!
A Batthyány-kormány a törvényesség kormánya volt! A magyar államszervezési minőségünk és nemzeti emlékezetműveltségünk terén kiemelkedő jelentőséget képvisel, hogy 1848. április 11. napjától Magyarországon új időszámítás kezdődött az ún. áprilisi törvények révén.
A Batthyány-kormány tagjai számára a haza, a nemzet legméltóbb szolgálata volt a legfontosabb! E politikai minőség gyökereit az ősök által évszázadokon át képviselt eszményekben indokolt megtalálni. Magyar minisztereink tevékenysége ennek jegyében is értelmezendő! A legfontosabb arra utalni, hogy a megszületett áprilisi törvényeket a magyar király szentesítette: mindvégig e törvények keretei között cselekedett a Batthyány-kormány 1848-ban. E téren Deák Ferenc tevékenysége külön is kiemelendő, hiszen ő volt az igazságügyi miniszter. A „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István közlekedésügyi miniszter volt a Batthyány-kormányban, melynek minden tagja a magyar nemzeti eszmények jegyében élő és cselekvő személyiség volt! Deák Ferenc a „haza bölcse” igazi jogtudósa volt a XIX. század magyar műveltségi világának. Gróf Batthyány Lajos kormányának tagjai voltak a „legnagyobb magyar” és a „haza bölcse”! Micsoda idők! Örök példa és minta ez a magyarság számára!
Fontos arra is utalni, hogy az akadémiánk, azaz a tudománypalotánk előtti Széchenyi-téren ott állnak gróf Széchenyi István és Deák Ferenc szobrai. Bízom abban, hogy e két magyar államférfi különleges életművéről lesz majd mód bővebben is megemlékezni egy olyan Széchenyi-konferencia keretében, melynek a Magyar Tudományos Akadémia Díszterme ad majd helyet. Igen fontos hangsúlyozni, hogy a magyar törvényesség 1848-ban azért is kiemelkedő jelentőséggel bír, mert e korszak Habsburg-hatalmi tere maga volt a hamisság, az ármánykodás és a jogtiprás.
III. A kormány hadseregszervezése
A magyar király által szentesített áprilisi törvények alapján valósult meg a magyar haderő megszervezése. A magyar huszárság 1848-as csatatéri jelentősége közismert!
E körben külön is fontos arra utalnom, hogy a magyar lovas értékek természetesen a minisztereink életében is jelen voltak.
Gróf Széchenyi István közlekedésügyi miniszter fiatal korában, 1810-től a 7. huszárezredben szolgált, és számos hadisiker részese volt. 1814-ben a futárteljesítményéért (többek között) megkapta a porosz katonai érdemkeresztet, valamint a Szent-Móric és Lázár-rend fehér keresztjét. Ezt követően megvalósított cselekedetei révén lett huszártisztből „a legnagyobb magyarrá”!
Lovas nemzet voltunk jegyében emelem ki, hogy a Batthyány-kormány egyben huszárkormány is volt! Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk a fiatal éveiben maga is huszár volt. Négy év huszárélet után lépett ki a hadseregből.
Indokolt utalni arra is, hogy az 1848-1849-es magyar szabadságharc haderejében mintegy 60 magyarországi görög tisztként (és többen közülük huszárként) szolgált a nemzeti függetlenség kivívása érdekében! Gróf Széchenyi István e görög honvédtisztek pesti családjainak tagjaival az 1820-as évek végétől kezdve kiváló kapcsolatban állt. E magyarországi görög kereskedőcsaládok támogatták Széchenyi nemzeti fejlesztési terveit, melyben a Lánchíd és az akadémiai célkitűzések a legközismertebbek a kutatók körében.
IV. A Batthyány-kormány egyben akadémikuskormány is volt!
A Batthyány-kormány egyben akadémikuskormány is volt.
A miniszterek közül gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, Szemere Bertalan és Mészáros Lázár mind a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak.
Báró Eötvös József szintén akadémikus volt, majd később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is lett.
E miniszterek a műveltség magasiskoláját jelentő tudással bírtak!
A nemzetet és hazát szolgáló tudásuk kimagasló értéket jelentett 1848-ban a nemzeti függetlenség megőrzése érdekében vívott küzdelmeinkben.
Fontos arra is utalnom, hogy a gróf Széchenyi István által életre keltett Magyar Tudományos Akadémia a nemzet számára igazi hazafiságot felvállaló magyar tudóskört teremtett.
Sőt, az egyetemes értéktár okán fontos az is, hogy ezen csodálatos épület megépítése és működtetése során a legkiemelkedőbb anyagi támogatást a görög származású és magyarbarát báró Sina Simon biztosította.
A gazdasági helyzet felelőse, Tóth Lőrinc akadémikus az MTA részére biztosított pénzügyi támogatás kapcsán ezt emelte ki: báró Sina Simon „a tudományok s magyar nyelv ezen palotájának megalapítására, melynek szilárd s díszes falai közt ma is összegyűltünk, mindenek közt legnagyobb összeggel járult” hozzá, hiszen „a magyar akadémia házára összesen 100 ezer forintnál többet áldozott”. (1)
V. Gróf Széchenyi István és Barabás Miklós
Gróf Széchenyi István életében a Lánchíd megépítése érdekében kifejtett hatalmas tevékenysége rendkívüli jelentőséget képviselt!
„A Lánchíd alapkőletétele” címet viselő alkotás Barabás Miklós műve: a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán megtekinthető. Van egy másik nagy jelentőségű Barabás-alkotás is, ami igen fontos a XIX. századi Széchenyi-kultusz műveltségi terében.
1857-et mutatott a naptár, amikor ez a festmény bemutatásra került.
Akkor alkotta meg Barabás Miklós ezt a művét, amikor a Habsburg-hatalmi önkény teljessége uralta a magyar világunkat.
A Döblingben élő Széchenyi kapcsán fontos arra utalnom, hogy ezen hatalmas méretű festmény megrendelője báró Sina Simon, a kiváló görög mecénás volt.
VI. A Batthyány-kormány egyben filhellén kormány is volt
Báró Sina Simon hungarofil érzülete jegyében arról is indokolt szólnom, hogy a Batthyány-kormány egyben filhellén kormány is volt.
Hatalmas jelentőséggel bíró műveltségi alapvetés ez, ami egyetemes értéktárat képvisel!
Miniszterei bírták az antik műveltséget, többen jártak is Görögországban. Számos miniszter személyes kapcsolatban állt a magyarországi görögökkel, leginkább a pesti görög közösség tagjaival.
A magyar reformkor nagyjainak életében a filhellén érzület általános volt.
Két fontos alapvetést indokolt megtennem e tárgykörben.
Egyrészt fontos arra utalnom, hogy a XIX. század művelt személyiségei tudásában jelen volt az évezredeken átívelő görög műveltség ismerete; másrészt a legfontosabb magyarjaink személyesen is jó kapcsolatban álltak a reformkori magyarországi görög világgal.
2010 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémián került sor arra a nemzetközi konferenciára, ahol „Gróf Széchenyi István görög köre” címmel tartottam meg az előadásomat.
Széchenyi járt Görögországban is: ezen személyes élmény nagy szerepet kapott a későbbi, magyarországi görögökkel való kapcsolatában a reformkor idején.
Széchenyi mintegy 14 pesti görög nagykereskedővel állt kapcsolatban, akik minden nagy nemzeti projektjében a támogatói voltak.
E körben a legfontosabb a Széchenyi-Szinasz/Sina-kapcsolatrendszer jelentőségére utalnom.
Két emléke is van ennek a Széchenyi tér közelében!
Az egyik emlékhely az akadémia Nádor utcai épületében látható: gróf Széchenyi István és báró Sina Simon barátságának emléktáblái kimagasló értéket képviselnek.
A másik emlékhely a Lánchíd budai oldala, ahol az egyik oroszlán talapzatán a Széchenyi-címer, a másik oroszlán talapzatán pedig a Szinasz/Sina-címer látható.
E körben indokolt megemlíteni, hogy igen fontos művészeti örökséget képvisel a pesti görög Sterio Károly (1821-1862) festőművész azon alkotása, melyen gróf Széchenyi István látható lóháton (a háttérben az épülő Lánchíddal).
VII. Gróf Széchenyi István huszártisztnek adta kardját Alexandrosz Ypszilantisz 1821-ben!
Széchenyi huszártiszti életútja közismert a magyar történelmet ismerők körében, ám érdemes a „legnagyobb magyar” egyetemes jelentőségét is felmutatni, mely tárgykörben a 2 évszázaddal ezelőtti görög kapcsolatok a leglényegesebbek.
A legkülönlegesebb történelmi emlékek közé tartozik, hogy az 1821-ben megindított görög szabadságharc hős vezére, Alexandrosz Ypszilantisz a kardját ezen esztendőben Erdélyben gróf Széchenyi István huszártiszt kezébe adta át!
Az 1821-ben megindított görög szabadságharc 200. évfordulója okán remek érzés arról megemlékezni, hogy a filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatok egyetemes jelentőséggel bírnak nemzetünk és hazánk történeti értéktárában.
A XIX. századi filhellén magyar műveltség világában közismert volt Széchenyi görög kardja, mely fegyver még egy bécsi tárlaton is kiállításra került. 1864. április 14-én „nyílt meg Bécsben azon műtárlat, melyet az ottani főrangú magyar hölgyek a hazai szűkölködők javára régi műkincsekből rendeztek”: e tárlat „fegyverterem” részében volt látható „Ypsilanti kardja és puskája, melyet Széchenyi István grófnak ajándékozott”. (2)
Érdemes a tágabb összefüggések jegyében arra is utalni, hogy Európa számos országának haderejében megszerveztek huszárezredet a magyar huszárság mintájára!
Ez a görög Alexandrosz Ypszilantisz kapcsán azért fontos emlék, mert a korábbi évtized cári haderejében ő maga is huszártisztként harcolt az európai hadszíntéren: 1812-ben huszártisztként küzdött a franciák ellen, majd pedig 1813-ban a drezdai csatában, és katonai minősége elismeréseként tábornoki rangban egy orosz huszárezred parancsnoka is lett.
Alexandrosz Ypszilantisz legfőbb célja a török iga alatt szenvedő görögség felszabadítása volt! „1821 februárjában Ypszilantisz Iasiba érkezett, és megkezdődött a felkelés.”. (3) Rendkívüli jelentőséggel bír a fenti megállapítás Erdély filhellén magyar világa kapcsán, hiszen a Kárpátokon túli, szomszédos térségben tört ki a görög felkelés 1821-ben. Ypszilantisz magyar kapcsolatrendszere okán fontos, hogy e görög szabadsághős „Szent Seregében magyarok is harcoltak”. (4) Alexandrosz Ypszilantisz megindította a fegyveres felkelést”, és a „katonái közé magyarokat is felvett”. (5) A városi kiváltságokkal bíró erdélyi Décse birtokos családjából származó református Décsey József hadnagy „Göröghonba” ment, ahol „Ypsilanti zászlaja alá esküszik”. 1821-től „ott küzdött Mihályi kapitány is hatvan emberével Tergovist környékén Ypsilanti táborában”. Az akkori csatákban „véres babérokat aratott Incze kapitány is Kantakuzene herceg seregében”: „ott is esett el Jassy-nál, június 17-én 1821-ben, miután a túlnyomó török sereg ellen végső elszántságig védelmezte magát”. (6) Az 1821. június 19-én sorra kerülő dragasani vereség után Ypszilantisz és görög serege az erdélyi Törcsvári szoroson menekült Magyarországra, Erdélybe. A filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatrendszer jegyében fontosak a következő adalékok! Gróf Széchenyi István 1821-ben az „erdélyi utazása alkalmával találkozott odamenekült fanariótákkal”. (7) 1821-ben „Dél-Erdélyben sok görög keresett menedéket”. „Az akkor Brassóban tartózkodó Széchenyi István 15 ezer főre becsülte a számukat.” E menekült görög családok között ott találjuk a következőket: „Kantakuzeno, Marko, Ghika, Szutzosz”. „Széchenyi Kantakuzenoval hosszadalmasan elbeszélgetett a politikai helyzetről”: ekkor e görög szabadsághős „kijelentette, hogy inkább meghal, semhogy a törökök által megszállt hazájába visszamenjen”. (8)
A fenti összefüggések jegyében hatalmas jelentőséggel bír, hogy 1821-ben Alexandrosz Ypszilantisz a kardját és puskáját gróf Széchenyi István huszártisztnek adta át, mert e görög szabadságharcos fegyverek ekként nem kerülhettek azon Habsburg-hatalom birtokába, melynek katonái Munkács várbörtönébe vitték Ypszilantiszt.
Érdemes arra is utalni Széchenyi életútjának görög adalékai jegyében, hogy 1818 novemberétől 1819 februárjáig nagy utazást tett Görögországban: együtt érzett a török iga alól szabadulni kívánó görögséggel! „Széchenyi a szabadságharc előestéjén járt Hellász földjén, elkeseredetten szemlélte a törökök basáskodását és a görög nép elnyomását, egyben csodálattal adózott a görög történelem, mitológia és művészet előtt. Megfordult Patraszban, Khioszban és Misszolonghiban, számos olyan helyen, amelyeknek nevét a görög szabadságharc nyolc esztendeje alatt gyakorta visszhangozta az európai sajtó, látta az Olimposzt és az Akropoliszt. Éppúgy, mint az elnyomástól sújtott görög népbe, Széchenyibe is erőt és öntudatot öntött a nagyszerű Athén és Spárta, Akhilleusz és Themisztoklész sírja, Nagy Sándor emléke, a hősi thermopülei és a győztes marathóni csatatér látványa.” A „görög szabadságharc hosszú és véres története, drámai jelenetei ismételten felkavarták” Széchenyit is. Széchenyi a naplójában írt „Ipszilantiról, aki maga is Erdély földjére menekült”. A „görög függetlenség elnyerésekor Széchenyi együtt örült Hellasz népével és a rokonszenvező európai közvéleménnyel”. (9)
Gróf Széchenyi István egyetemes jelentőségét fontos azért is felmutatni, mivel pár éve görög és magyar nyelvű feliratokkal is ékesített emlékműve van Görögországban, ami a következőket rögzítette csupa nagybetűvel: „A LEGNAGYOBB MAGYAR GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKÉRE, AKI 1818-1819 TELÉN CHALKIDÁBA LÁTOGATOTT, S LEHETŐVÉ TETTE HÁROM E VÁRBAN RABOSKODÓ GÖRÖG FOGOLY KISZABADULÁSÁT.”.
Gróf Széchenyi István kapcsán fontos utalni arra, hogy ez a Görögországban, Kalkísz várfalánál felavatott emléktábla a „legnagyobb magyar” egyetemes jelentőségének felmutatása révén a filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatrendszer legkiemelkedőbb örökségtárába tartozik!
VIII. A jövőt célzó törekvéseink terén is Széchenyi műveltségi útján kell járnunk!
Gróf Széchenyi István kiváló csatatéri huszártisztből lett a békés alkotás útját a legmagasabb szinten felmutató XIX. századi személyiségként a jövő embere!
Két évszázaddal ezelőtt Széchenyi a jelenben határozott célkitűzésekkel fellépő, és a nemzeti fejlesztések érdekében eredményesen cselekvő hős lett a kortársak szemében!
A modern Magyarország alapjai gróf Széchenyi István hazafisága és nemzeti eszményei jegyében születtek meg, melyben a legkiválóbb kortársai hatalmas együttműködő munkával vettek részt.
A XIX. század első fele Magyarországának történelmi világa kapcsán igen fontos alapvetés, hogy bár a politikai ellenfelek eltérő nézetrendszereket képviseltek, de mindannyian a magyar alkotmányos rend alapján és a nemzeti érzés teljessége jegyében szolgálták szeretett hazájukat! Tisztelet és megbecsülés illeti azokat, aki a nemzeti eszmények és értékek jegyében élték életüket, és mutatták föl ezzel a jövőalakítás útjait!
Széchenyi egyszerre volt a nemzeti szabadságeszmény teremtő hőse, a törvényesség képviselője, a haza fejlesztése érdekében cselekvő közéleti személyiség és békére törekvő államférfi. Gróf Széchenyi István a királytisztelet, a törvényesség, a nemzetszeretet és a magyar hazafiság jegyében élte életét: tette mindezt a szabadságeszmény és békeeszmény közös vállalása jegyében.
Egyetemes jelentőségű zárómondatokként, értéküzenetekként arra fontos utalni, hogy szembe nézve a sorsával gróf Batthyány Lajos a következő szavakat mondta kivégzésekor, a lövések eldördülése előtt 1849. október 6-án:
„Éljen a haza!”
A jövőt célzó törekvéseink terén is Széchenyi műveltségi útján kell járnunk! Különösen igaz ez a következő években megvalósuló magyar történelmi filmek okán. Nemzeti történelmi értéktáraink körében különleges jelentőséggel bíró bejelentésre került sor 2021 januárjában, mely szerint a készülő Hunyadi-film szereplőválogatása megkezdődött. E film felmutatja majd a XV. századi „Archiregnum Hungaricum” hadtörténeti és művelődéstörténeti értéktárait, ami a Hunyadiak korában közismert volt, ám a XXI. században ismét indokolt az egyetemes jelentőségével összefüggéseiben is az általános műveltség részévé tenni. E Hunyadi-film történelmi hűsége érdekében gróf Széchenyi István és tudós kortársainak egyetemes jelentőségű alapvetéseit indokolt a legméltóbban összegezni. A legfőbb cél, hogy e tárgykörben még az idei emlékévben mielőbb tudományos konferencia szerveződjék!
A XXI. századi magyar nemzedékek számára örök üzenet az, amit gróf Széchenyi István ekként fogalmazott meg:
„A múlt megbecsülésén épül a jelen!”
Források: (1) Emlékbeszéd hodosi és kizdiai báró Sina Simon magyar akadémiai igazgatósági tag felett Tóth Lőrinc rendes tagtól. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1876. május 29-iki ülésén. In.: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Negyedik kötet. A II. osztály rendeletéből szerkeszti Fraknói Vilmos osztálytitkár. Budapest, 1878. 3. o.; (2) A főrangú magyar hölgyek tárlata Bécsben. In.: Vasárnapi Ujság. 14. évfolyam. 1864. április 24. 17. szám. 159. o.; (3) Dr. Athanasiou Christoforos: Az újkori Görögország története. Bp., 2006. 28. o.; (4) Caruha Vangelió: Magyarországi görögök. Körtánc Füzetek. Készült a Magyarországi Görög Önkormányzat közreműködésével. Az összeállítást készítette Caruha Vangelió. Lektorálta Nagyné Szabó Antigóné. Bp., 1998. 11. o.; (5) Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország. In.: Századok. 1973. 1. szám. 109. o.; (6) Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal. III. kötet. Pest, 1858. 264., 268. o.; Vasárnapi Újság. 1897. 84. 17. szám. 270. o.; (7) Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország. In.: Századok. 1973. 1. szám. 113. o.; (8) Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország. In:. Századok. 1973. 1. szám. 109. o.; (9) Csetri Elek: Széchenyi István szabadságfelfogása. In. Egyed Ákos- Csetri Elek – Péter György – Somai József: Széchenyi és Erdély. Kolozsvár, 2002. 65., 66., 67. o.
