“Nem csak kenyérrel él az ember”

Ahogy nem szégyellek odaülni a családi asztalhoz, ha éhes vagyok, hogy tápláljam testemet, ugyanígy nem kellene szégyelnem azt sem, hogy kiürültem belülről, hogy elhomályosult a hitem, a reményem és ezért tudatosan megterítem családomnak a lelki asztalt! Jó, ha minden családnak megvan a saját kis szertartása, a lakásuk szent sarka, ahol imádkoznak együtt és külön-külön is. Ez nem egy idejemúlt gyakorlat, szertartás, hanem egy szent közösséget formáló erő, megmaradásunk záloga.

Csaba testvér