A Halasi csipkéről

Történet:

A halasi csipke története 1902-ben kezdődött, amikor is a helyi nagy múltú református gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád megálmodott egy új magyar varrott csipkét.
Dékáni rendkívül sokoldalú, tehetséges fiatalember volt. A budapesti rajztanárképző elvégzése után került Kiskunhalasra. Részt vett a város kulturális és sport életében, képzőművészeti egyesületet szervezett, színdarabot írt és rendezett. A tanítás és festés mellett gyűjtötte a halason és környékén fellelhető népművészet emlékeit és motívumait.
Az első csipketerveit ezen magyar népies motívumok felhasználásával készítette el, amelyeket a szecesszió lágy, könnyed vonalvezetésével ötvözött. Az elkészített terveivel több híresen ügyes hímzőnőt felkeresett, akik valamennyien kivarrhatatlanak ítélték Dékáni terveit. Ekkor, a sors szerencsés összjátékának köszönhetően, érkezett vissza szülővárosába Markovits Mária, aki Budapesten tanult és dolgozott, mint varrónő.
Markovits Mária kezdettől fogva szakmájának kiemelkedően tehetséges tagja volt.
Kiskunhalasra visszatérve varrodát nyitott. Dékáni őt is felkereste a terveivel.
Markovits Mária volt az aki a világon egyedülálló, más varrott csipkéhez nem hasonlítható, új technikát dolgozott ki, amellyel azóta is készül a halasi csipke. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki.
1902-ben a Halasi csipke berobban a csipkék világába. 1904-es Világkiállításon St. Louisban a nemzetközi közönséget is elkápráztatta, grand prix-vel ( nagy díjjal) tüntették ki, amellyel megelőzte az akkor már ismert brüsszeli csipkét. 1905-ben velencei kiállításon is megjelent, majd 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon ismét nagy díjjal jutalmazták.
1930-as évek a csipke fénykorát jelentették.
1935-ben felépült a Csipkeház, mely otthont adott az addig elszórtan dolgozó csipkevarrók számára, továbbá itt kapott helyet a halasi csipke és a népművészeti gyűjtemény is.
Nem sokkal később egyediségét, utánozhatatlanságát elismerve – 1935-ben védjegyezték. Azóta még a legkisebb (2,5 cm) Halason készült csipkében is megtalálható a három, egymáson keresztbe fektetett hal, amelyek elhelyezkedése is pontosan meghatározott. A védjegyet a város címeréből vették át, de míg a címerben a középső hal felfelé, a halasi csipkében a középső hal lefelé néz.
Ekkora a halasi csipke világmárka lett. 1937-ben Párizsban elnyerte a Nemzetközi Kézműipari Kiállítás nagydíját, megelőzve ezzel ismét az addig verhetetlennek tartott brüsszeli csipkét.

Motívumok:

A halasi csipke értéke nemcsak a 100 %-os kézimunkában, a világon egyedülálló technikában, hanem a megjelenített motívumokban, képi világában is rejlik.
Motívumainak meghatározó részét az állatalakos csipkék jelentik. Valamennyi megjelenített állat szimbólikus jelentőséggel bír. A hattyú a tisztaság és család, a páva a hatalom és pompa, a szarvas az erő, a fiatalság és örök élet szimbóluma.
A motívumok fontos részét képezik a népies ruhába öltözött emberalakos csipkék.
A legtöbb csipke a leveles, virágos motívumokat ábrázolja, amelyek szimmetriájukkal, mintájukkal a harmóniát és szépséget árasztanak.

Jelen:

Jelenleg alapítványi formában működünk. Tulajdonosunk Kiskunhalas Város Önkormányzata
Ma a halasi csipkét 11 halasi csipkevarró – teljes művészi szabadsággal – az eredeti rajzok és motívumok felhasználásával, természetes alapanyagú, lehelet-finom cérnával, száz százalékos kézimunkával és a tradicionális 60 féle öltésminta variációjával varrja. Ezáltal lesz minden csipke egyedi darab, amelyen mindig csak ketten dolgoznak: a kontúrozó (ez külön szakma), és a csipkevarró. Minden csipke minőségi bizonyítvánnyal ellátott.
A munka időigényességét mutatja, hogy van 4-5 munkaórával elkészült csipke (2,5 cm • 3 cm), viszont a nagy terítők megvarrásához (50 cm – 60 cm átmérővel) 3500 – 4000 munkaóra szükséges.
Ahhoz, hogy valaki halasi csipkevarró legyen mindig is az elhivatottság, a türelem, a kitartás, jó kézügyesség, valamint a csipkevarráshoz való vonzódás szükségeltetik.
Ma is varrjuk az eredeti régi, hagyományos csipkéket, de készülnek új tervezésű csipkék is.
A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010. óta a Magyar Szellemi Kulturális Örökség része.
2014-ben a Hungarikumok sorába lépett.

Protokoll ajándékozás:

1902. óta a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. 1916-ban IV. Károly és Zita királyné magyar koronázásuk alkalmából. 1930-as években Julianna holland királynő.
1996-ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. A libanoni és ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, II. Erzsébet brit uralkodó. 2006-ban Bush amerikai elnök felesége. 2016-ban I. Ferenc pápa Kiskunhalas Város ajándékaként 4 db csipkekeresztet kapott ajándékba. A halasi csipke 2001. óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistán.

Múzeum:

A XXI. század elvárásai szerint megújult Csipkemúzeum állandó kiállításán megtekinthetők a halasi csipke múltját és jelenét szemléltető csipke csodák. Bemutatjuk a csipke mai korban történő felhasználási módjait. A látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy személyesen kísérjék figyelemmel a halasi csipkevarrás jó szemet és türelmet igénylő különleges folyamatát.
– A Csipkemúzeumban igény szerint csipketörténeti tárlatvezetés kíséri a látogatást, megtekinthető a csipkevarrás folyamata.
– Gyermekeknek csipketörténeti kvízjátékra, csipke puzzle kirakásra, virtuális csipkevarrásra nyílik lehetőségük.
– A látogatók fotókat készíthetnek önmagukról, családtagjaikról a halasi csipkékkel díszített lakás enteriőrben.
Látogasson el a Csipkemúzeumba!