Kemény Henrik, kezén a „Papa” (Korngut Kemény Henrik) által készített Vitéz László I. bábfigurával az 1950-es évek elején (Magyar Iparművészet – 23. évf. 6. sz.)

97 éve született Kemény Henrik bábművész

Kemény Henrik, kezén a „Papa” (Korngut Kemény Henrik) által készített Vitéz László I. bábfigurával az 1950-es évek elején (Magyar Iparművészet – 23. évf. 6. sz.)

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követte. A nagypapa, Korngut Salamon Galíciából érkezett Pestre, és 1897-ben kapott belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok előadására.

Apja, Korngut Henrik közel egy évig az USA-ban próbált szerencsét, majd 1912-ben hazatért, ekkor magyarosította nevét Keményre. Bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat. A Népligetben a Mutatványos téren működött Kemény Henrik Bábszínháza, melyet 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak. A bábszínházat 1989-ben a Soros alapítvány támogatásával felújították, és díszelőadással átadták. Azután az épületben újabb előadás nem volt. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011. október 3-án éjjel porig égett.

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik a nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a papa a színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban.

1944-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így Henrik vette át bábszínházát. 1947-től sorra tiltották be az előadásokat, alig kaptak működési engedélyt egy-egy előadásra. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kemény Henrik az Állami Bábszínházban lépett fel. Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrött.

Az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott. Nem egészen két hónappal élte túl, hogy volt bábszínházának épülete a Népligetben leégett.

Related post