“Az 1956-os és a mai Magyarországomról számolok be” – Interjú Vass Dániellel
Francesco De Maria 2016. november 3. interjúja a Ticinolive-ban (az újság beleegyezésével). Az interjút Vass Dániel fia, Vass Dávid fordította magyarra.
1956. november 4-én a szovjet hadsereg lerohanta Magyarországot, hogy leverje az antikommunista hazafiak által október 23-án kiváltott forradalmat. Az egyenlőtlen küzdelem egy hétig tartott. “A nyugat meghatódott, de meg se moccant”.
Emlékezzünk arra a sorsdöntő napra, 60 évvel ezelőtt, ezzel a Vass Dániel zenésszel és fotóssal készített interjúval. Vass Dániel 1974 óta Svájcban él (fordítói megjegyzés: 2020. augusztus óta Vass Dániel azokhoz az egyre több magyarhoz tartozik, aki végleg vissza telepedett Magyarországra).
Ha nem több, mint 8 sorban kellene leírnia a magyar forradalom lényegét, mit írna – más szavakkal: mi történt valójában? – hogyan fejezné ki magát?
Vass Dániel (VD) – A Szovjetunió rájön, hogy hatalmának korlátai vannak Közép- Európában. Jelképesen leomlik a berlini fal első téglája. A dráma kezdete egy szimpátia tüntetés volt Lengyelországgal, de minden spontán robbant ki. A nyomás olyan erős volt, hogy nem kellett sok a robbanáshoz. A karhatalmi erők páratlan brutalitása váltotta ki a felkelést. A Földművelésügyi Minisztérium tetejéről a parlament elé gyűlt békés tömegre lőttek, és ez csak egy példa.
Ön fotós (is), Önnél van a kép tudománya és kultusza. Írjon le három képet azokról a tragikus napokról, amelyek örökre berögzöttek gyermek fejébe.
VD – Még mindig nagyon jól emlékszem, pedig csak három és fél éves voltam, a holttestekre a Népstadionstadion előtti utcákon; még karjukban tartották a kenyeret. Sírok a város szívében, a parkokban. Nagyapámat kézen fogva haladtam el mellettük. Nem tudtam mindent megérteni, de azt igen, hogy valami komoly dolog történik.
A forradalmárok valóban el akarták választani Magyarországot a szovjet tömbtől és a Varsói Szerződéstől? Vagy szándékuk korlátozottabb volt?
VD – Természetesen a hazafiak függetlenséget akartak, és szabad választásokat követeltek.
A nyugat váltotta ki és buzdította a lázadást?
VD – Aktivisták kis csoportjai voltak, de a hatáskörük korlátozott volt.
Tehetett volna a Nyugat bármit a magyar hazafiak megmentéséért?
VD – Sajnos semmit, és az Egyesült Államok szerepe minden volt, csak nem tiszta. A kulisszák mögött az amerikaiak tudatták a Szovjetunióval, hogy Magyarországot a szovjet érdekszférában látták. A lakosság nagy részét megtévesztették. A Szabad Európa Rádió hamis információkat szolgáltatott és hiú reményeket ébresztett.
A Giornale del Popolo-nak (fordítói megjegyzés: Ticino kanton keresztény-demokrata beállítottságú újsága volt, azóta megszűnt) adott interjújában azt olvastam, hogy 1974- ben, 18 évvel a szovjet katonai beavatkozás után hagyta el Magyarországot. Miről emlékszik azokról az évekről, amelyek gyermekkorában és kamaszkorában élt át? Hogyan éltek az emberek? Hogyan alkalmazták az elnyomást? Zajlott politikai evolúció?
VD – Az emberek egy kis része együttműködött a rezsimmel és viszonylag jól élt, de a félelem uralkodott. Az idők folyamán az egész ország “kisebb szabadságjogokkal” kezdett élni, de az ára nagyon magas volt: több száz embert halálra ítéltek, mintegy 40 ezret bebörtönöztek, míg 200 ezren elhagyták az országot. A 90-es évekig, és azok után is, sok a rezsimmel együttműködő gyermeke és unokája fontos pozíciókat töltött be, mind a
politikában, mind a gazdaságban.
Hogyan emlékszik Mindszenty bíboros alakjára és tragikus történetére?
VD – Kompromisszumok nélküli karakter volt, a Vatikán viselkedését nem kívánom kommentálni …
Eljutottunk a mai napig. Hogyan boldogul a modern Magyarország az Európai Unión belül?
VD – Nehezen küzd az európai értékekért és azért, hogy képes legyen megőrizni európai identitását.
Melyek a legfőbb politikai erők?
VD – A Fidesz a polgárok pártja. A Jobbik szerencsére ellenzékben van. Sötét alakulat, amelynek kétes kapcsolatai vannak különböző más erőkkel.
Melyek a gazdaságának az erősségei, melyek a gyenge pontjai?
VD – A kelet felé nyitás erős pont; az országnak sikerült az IMF segítsége nélkül felélesztenie a gazdaságot. Gyenge pont: mindent akadályozó ellenzék, amely képtelen elfogadni kettős vereségét.
Miért támadja Orbán miniszterelnököt folyamatosan a nyugati média, különösen a “politikailag korrekt”?
VD – Nagyon egyszerű: megadóztatta a bankokat és a multinacionális vállalatokat, és arra kényszerítette őket, hogy járuljanak hozzá az ország jólétéhez.
A kommunista Magyarország nosztalgiája továbbra is fennáll az országban?
VD – Igen, például bizonyos nyugdíjasok között, akik élvezték az állami támogatást, de egyre kevésbé. Pártjuk eléri a maximum egy százalékot. De legyünk óvatosak: a “szocialisták” a posztkommunista országokban az új kapitalistákat jelentik, akik szinte minden állami vagyont átmentettek (ergo elloptak), vadul privatizálva és botrányosan meggazdagodva.
